A Magyarország egyik éléskamrájának tartott Somogy megyében, mintegy 900 hektáron terül el a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, környezetbarát technológiák iránt elkötelezett Lagroland Kft. birtoka. Az energiaszükségletét 35 százalékban megújuló energiaforrásokból biztosító segesdi cég az ökotudatosság által vezérelve állít elő élelmiszer- és takarmány-alapanyagokat: területeik kétharmadán búzát és repcét, egyharmadán pedig kukoricát és napraforgót termesztenek. Mivel a vezetőség kétségtelenül előrelátó módon törekszik a fenntartható működtetésre, megkérdeztük Lassu Béla ügyvezető-tulajdonost arról, hogyan készültek a koronavírus-járvány közeledtére, s hogy terjedésének milyen következményeit tapasztalják. Mindemellett beszámolt lapunknak arról is, hogy milyen kihívások elé állította őket a szélsőséges időjárás.
Mindenki megérzi a hatását
Mint mondta, igyekeztek az inputanyagokat egy tételben, egész évre megrendelni még februárban, s mivel sokan gondolkodtak hasonlóképpen, bizonyos termékekből hiány állt elő.
A kemikáliák, a műtrágyák és vetőmagok terén általánosságban 10-15 százalékos áremelkedést látunk, ennek hátterében vélhetően a szállítási nehézségek állnak” – magyarázta a cég vezetője. Ahogy fogalmazott, az agrárágazat szempontjából szerencsére nem beszélhetünk katasztrófahelyzetről, ehhez hasonló pluszköltségekkel, megoldandó problémákkal persze kell számolni. A Lagroland Kft. esetében is az első és legfontosabb feladat a dolgozók egészségének biztosítása, a telephely vírusmentességének fenntartása, ami a krízishelyzetből adódó plusz kiadások kis részét, 1-1,5 százalékát teszik ki.
Ennél nagyobb érvágás az – pénzügyi tekintetben legalábbis –, hogy egyelőre nem tudják kiszállítani a gabonaféléket a legfőbb felvásárlónak számító Olaszországba. Cégük körülbelül egy évig el tudja tárolni a készleteket, de ennek persze pénzügyi következményei vannak. Akinek viszont erre nincs kapacitása, annak komoly nehézségekkel és jelentős kiadásokkal kell szembenéznie, arról nem is beszélve, mi lesz akkor, ha végül nem tudja majd eladni a terményét. S ha már termények: Lassu Béla lapunknak elmondta, a tavaszi vetésű kapásnövényeik esetében a szárazság okozza a legnagyobb gondot, ugyanis nehéz megtalálni azt a talajréteget, ahol még van nedvesség, s ahonnan még a növény is ki tud bújni a magból.
Utóbbi esetében ez azért gond, mivel minél magasabb a növény, annál több rajta az elágazás, annál nagyobb a termés. „A jelenlegi állapot szerint idén a tavalyi termés 70-80 százaléka várható; az időjárás ezen korrigálni, de akár rontani is tud” – tette hozzá az ügyvezető-tulajdonos.
„Öröm” az ürömben
Cikkünk kapcsán felhívtuk Kozsuch Kornélt, a Nemzeti Agrárgazdasági (NAK) Kamara Békés megyei általános alelnökét is, és kértük, számoljon be a térségbéli aktualitásokról a témában. „A szántóföldi növénytermesztők jelen helyzetben nem annyira a vírus, mint inkább a száraz tavasz miatt aggódnak. Ráadásul elmondható az is, hogy az utóbbi hetekben az ország jelentős részén voltak olyan fagyok, melyekre az elmúlt években nem volt példa.
Ami ugyanakkor pozitívum, hogy a megye gazdálkodói időben kapcsoltak, már ami a koronavírus-járványra való felkészülést illeti, így szinte mindenki be tudta szerezni a tavaszi munkálatokhoz szükséges imputanyagokat. A NAK megyei általános alelnöke szerint leginkább a kertészetek, a dísznövény-előállítók, a hajtatással foglalkozó gazdálkodók kénytelenek most komolyabb kihívásokkal szembesülni; esetükben a munkaerőhiány és az értékesítési nehézségek egyaránt gondot okoznak.
Utóbbi kapcsán emlékeztetett, a kamara az Agrárminisztériummal közösen dolgozta ki állásfoglalását a piacok és vásárcsarnokok nyitva tartására vonatkozóan, mely azt a célt szolgálja, hogy azok korlátozott formában, a járványügyi előírásokat betartva, de továbbra is működhessenek. A rövid ellátási lánc megszakítása ugyanis komoly problémákat okozhat a gazdáknak, a helyi őstermelőknek, hiszen ha nem tudják eladni a termékeiket, akkor veszélybe kerülhet a megélhetésük.
Segítséget nyújtanak
Egyes önkormányzatok a koronavírus terjedésétől tartva ugyanakkor mégis bezárták piacaikat, s ez a tény, illetve a HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávézók – a szerk.) kiesése sok élelmiszer-előállítót állított kihívás elé. A kamara éppen ezért létrehozta a NAK Piactér elnevezésű online vállalkozói platformját, melynek célja a termelők összekapcsolása az élelmiszer-felvásárlói és -kereskedői oldallal. A bejelentkezés során az előállító a többi közt megadhatja, milyen termékekkel, mekkora mennyiséggel rendelkezik, a megadott adatokat pedig később bármikor módosíthatja, illetve törölheti is a profilját. A Piactér nyilvántartásában szereplőkre – a felvásárlók és kereskedők is – a különböző szűrési feltételek megadása alapján kereshetnek rá a rendszerbe bejelentkezettek.
Kozsuch Kornél a NAK Békés Megyei Agrárkoordinációs Bizottság elnökeként is tevékenykedik. A márciusban alakult munkacsoport – minden megyében alakult egy – révén a kamara a mintegy 24 ezer Békés megyei tagjának igyekszik segédkezet nyújtani, s az esetlegesen felmerülő problémákra minél gyorsabban megoldást találni helyi szinten, térségbéli és országos szervezetekkel együttműködve. A kamara a megoldandó problémákat folyamatosan jelzi az operatív törzs, a szakminisztérium valamint a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport felé.
További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.
