A koronavírus okozta krízis alaposan átírta a gazdasági környezet több feltételét, amelyre a szereplőknek hathatós válaszokat kell adniuk. Májustól több olyan kárenyhítő program is rendelkezésre áll a megváltozott helyzetben, amelyet a hazai vállalkozások igénybe vehetnek, ezek közül pedig néhány kifejezetten hasznos lehet a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszer-feldolgozásban működő szereplőknek is – mondta el lapunknak Jákli Gergely.
Az elnök-vezérigazgató kifejtette: az EXIM keretein belül három olyan új program érhető el, amely komoly segítséget nyújt az exportőröknek, illetve az export-értékláncban tevékenykedő szereplőknekaz ideiglenes pénzügyi nehézségek áthidalásához, az exporttevékenység stabilizálásához, nagyobb ívű beruházások finanszírozási hátterének megteremtéséhez vagy az exportvevők nemfizetési kockázatának biztosításához.
A weboldalukon egy 3 pilléren álló programcsomag olvasható a koronavírussal kapcsolatban. A gyakorlatban ez mit jelent?
– A célunk az volt, hogy a moratóriumon túlmenően mind vállalatszegmensben, mind pedig pénzügyi megoldások tekintetében lefedjük azt a vertikumot, ami hatékonyan és gyorsan segíti a gazdaság válságkezelését, krízisből való kilábalását. Egy több konstrukcióban elérhető kamattámogatott finanszírozásról, egy a forrásbevonást segítő hitelfedezeti programról és egy exportvevő-biztosításról van szó. Gyakorlatilag tehát forrást, fedezetet és vevőbiztosítást nyújtunk.
A hitelprogrammal minden szempontból kedvező feltételrendszer mellett tudjuk forráshoz juttatni a vállalkozásokat, legyen szó működőtőke-szükségletről vagy beruházási hitelről.
Mondani sem kell, hogy a megváltozott helyzetben, amikor az árbevétel számos vállalkozásnál egyik napról a másikra csökkent drasztikus mértékben, ez milyen nagy segítséget jelenthet. Sőt, ez egyben a hitelfelvétel egyik lehetséges feltétele is. A hiteligénylő cégnek igazolnia kell, hogy a járványhelyzet kitörését követően árbevétele vagy évközi eredménye érdemben csökkent, vagy az eszközök forgási sebessége kirívóan lassult, esetleg beruházásai csúsznak a járvány és az annak nyomán életbe léptetett korlátozások miatt.
Minden hiteligénylő számára megnyugtató lehet a tudat, hogy a konstrukció fix kamatozású, tehát az ezzel kapcsolatos költségek jól tervezhetők. A kamat 0,1 és 2,5 százalék között alakulhat; az elbíráláskor egyedileg alakítják ki a kamatszintet, ami azonban a futamidő végéig változatlan marad. Kkv-k esetében euró-alapon, éven belüli futamidőre a kamat minden esetben fixen 0,1 százalék. Ha tehát egy vállalkozás joggal reméli, hogy a helyzete 12 hónapon belül lényegesen javul vagy teljesen rendeződik, az tulajdonképpen az ingyeneshez közelítő hitellehetőséghez jut. Természetesen hosszabb futamidő is szóba jöhet, ezekben az esetekben is legfeljebb fix 2,5 százalék lehet a hitel kamata.
Azt egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy erre meddig lesz szükség. Vannak cégek, amelyek a mostani helyzetben 2–3, mások 4–5 hónapot bírnak ki segítség nélkül, de a kilábalási szakaszra is gondolni kell, amihez szintén többletforrásra lesz szükség. Azt gondolom, nem kell részletezni, milyen nagy segítséget jelent egy olyan hitel, amelyet akár éven belüli, akár éven túli futamidővel lehet igényelni, ráadásul rugalmas visszafizetési lehetőségekkel. A futamidő tekintetében is nagy a mozgástér, akár egy évnél rövidebb futamidőre is kérhető, de forgóeszközök finanszírozására legfeljebb hároméves, beruházásokra pedig legfeljebb hatéves időtartamra igényelhető.
Közvetlenül juttatják forráshoz a gazdaság szereplőit vagy a kereskedelmi bankokon keresztül?
– Mindkét módon. A Kárenyhítő hitelünk közvetlenül tőlünk és a kereskedelmi bankokon keresztül, refinanszírozott konstrukcióban is elérhető a vállalkozások számára. A kereskedelmi banki hitelezés stabilitásának támogatása éppolyan fontos feladatunk, mint a cégek likviditásának fenntartása. A vállalkozások krízishelyzetben való folyamatos működését szolgálta a fizetési moratórium bevezetése is, amely rendkívüli könnyítést hozott mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak.
Érvényesítettük viszont a moratóriumot a kereskedelmi bankok felé is, hogy tőlük se vonjunk el forrást a krízisidőszakban. Ha az ügyfelük valamely EXIM-hitel vagy -lízing esetében él a moratóriummal és átmenetileg nem fizeti azt a bankja felé, akkor a pénzintézetnek sem kell törlesztenie a forrást irányunkba. Ezzel még tovább tudjuk támogatni a piaci hitelezés fenntartását, de a Kárenyhítő Hitelfedezeti Programnak is komoly szerepet szánunk ebben.
Annak érdekében, hogy a megfelelő kapcsolat és a folyamatos együttműködés fennmaradjon a bankok és a vállalkozások között, elindítottunk egy állami készfizető kezességet nyújtó hitelfedezeti programot is, ami szintén nagyon fontos eszköz a kereskedelmi bankok finanszírozási hajlandóságának, lehetőségeinek, tehát a vállalkozások hitelhez jutásának érdekében.
Ezzel a vállalkozás könnyebben juthat hitelhez, hiszen biztosítéki oldalon is mellettük tudunk állni, a bankoknak pedig megnyugtató bizonyosságot jelent az EXIM szerepvállalása. Az EXIM sem vállal ezzel túlzott kockázatot, hiszen hosszú évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a kezesség- és garanciakonstrukciók bátorítják és megkönnyítik a megalapozott hitelfelvételt, ugyanakkor nem vezetnek felelőtlen eladósodáshoz, a garantált hitelek bedőlése ugyanis meglehetősen ritka. Vagyis a kockázat porlasztásával lényegében minden szereplő nyer, a gazdaság, a vállalkozások, illetve a hitelezés is folyhat tovább, amivel pedig a bankok is jól járnak.
Az elmúlt hetek fényében hogy látja a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás helyzetét?
– Minden eddig felsorolt konstrukció elérhető a mezőgazdasági, illetve általában az élelmiszer-előállításban dolgozó szereplőknek is, nagy segítséget jelentve az egyébként egyelőre stabilnak látszó ágazatnak. Az eddigi válságok tapasztalata ugyanis az, hogy a mezőgazdaságot kevésbé viselik meg a krízisek, mint más területeket. Az élelmiszer a válságok idején mindig felértékelődik, élelmiszerellátásra folyamatosan szükség van, az ezt biztosító szereplőket tehát valóban kevéssé érinti a visszaesés. Ráadásul azt is láthattuk, hogy a járvány közeledtének hírére márciusban kifejezetten nagyarányú, felhalmozó jellegű élelmiszer-vásárlásokba kezdtek a fogyasztók. Összeségében tehát elmondhatjuk, hogy az élelmiszer-termelés kifejezetten válságállónak tűnik, és sokkal jobban bírja a megpróbáltatásokat, mint azok a szektorok, ahol egyszerűen megszakadt az értéklánc.
Mindhárom termék kialakítása a könnyített EU-szabályok alapján történt, a mezőgazdaságnak pedig kifejezetten jól jöhet a módosított uniós szabályok mentén kialakított új exportvevő-biztosítási konstrukció. Ezt a szolgáltatást az EXIM az Európai Unión kívüli piacok esetében már régóta nyújtja ügyfeleinek, jellemzően élőállatok kivitelekor. A közösségen belüli alkalmazást a vonatkozó uniós jog eddig nem tette lehetővé. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor ezt a tiltást átmenetileg feloldották, vagyis az Európai Unió tagállamai közötti áruforgalom esetében is tudunk vevőbiztosítást nyújtani, megvédve ezzel a magyar exportőrt a külföldi vevő nemfizetési kockázatától, akár 365 napos halasztott fizetés esetében is.
Gyorsan forgó áruk esetében az exportőr kénytelen folyamatosan vállalni a fizetési kockázatot a vevő részére nyújtott áruhitel miatt, vagyis – biztosítás nélkül – lényegében sosem lehet teljesen biztos abban, hogy a már kiszállított árut a vevő biztosan ki is fizeti majd. Mindezek miatt az ilyen export jelent némi rizikót, ami sokakat eltántorít a külföldi terjeszkedéstől.
Az EXIM jelenleg a világ minden export-célországában képes biztosítani ezeket a követeléseket, lehetőséget ad arra, hogy az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások egy kicsit bátrabban lépjenek a külpiacokra. (x)
